Olvasmány: Eszter könyve 2. fejezet 1-18; 3. fejezet 1-2,5-6; 4. fejezet 13-17
Alapige: 1Péter 3. fejezet 3-4
Szeretett Gyülekezet!
Szépséget mindenkinek!
Világunk rendkívüli fontosságot tulajdonít a szépségnek. Sőt: kimondhatjuk, hogy bálványozzuk a szépséget. Már a görögök is három eszményt különböztettek meg egymástól: a jóságot, igazságot és szépséget. Ők még öröknek, változhatatlannak gondolták őket, mára mindet relatív dolognak tartjuk. Korunk természetes gondolkodása szerint az igazság attól függ, hogy honnan nézzük. Az, aki bűncselekményt követ el, maga lesz az áldozat. A jóság is mára már csak egy szubjektív értékké vált: az a fontos, hogy neked jó legyen, hogy te jó légy, hogy jó ügyeket támogass. De ahány ügy, ahány kezdeményezés, annyi szempontja van a jóságnak is. Így maradt a szépség, amire mindent felteszünk, aminek fenntartására, elérésére, csodálására a legtöbbet áldozzuk.
Elég csak az, hogy férfiként is számos kozmetikai márkát tudunk felsorolni és nem csak olyan termékeket, amelyek nőket céloznak meg. Hatalmas ipar épült a szépségre. Szépségszalonok, fodrászatok, körmösök, szoláriumok a technika legújabb találmányait használják fel, hogy mi még szebbek lehessünk. A szépség és Afrodité kultusza most is működik… ne tévesszen meg a modern külső. A szépség istensége ma is hatalmat ígér az ő híveinek, mert a megnyerő külső az, amivel még a legkeményebb férfi szív is meglágyítható… És azt se gondoljuk, hogy a szépség eszménye csak a nőket érinti… Nemcsak a lányok áldoznak a szépség kultuszának, a szépségtől remélve elismerést és megbecsülést, hanem a fiúk is. Hány edzőterem van a környezetünkben, hány edzés terv ígér hónapok alatt vonzó külsőt? Hány táplálék kiegészítő cég árulja a porait, hogy nekünk minél gyorsabban, minél szebb izmaink legyenek? Figyeljük meg, hogy a karácsonyi nagy étkezések után hány „Hogyan nyerjük vissza az alakunkat a nyári fürdőruhaszezonra?” témájú cikk és reklám áraszt el bennünket. Hiszen pár kiló felesleggel már nem tudunk úgy érvényesülni…
De ne gondoljuk azt, hogy a szépség és a testiség bálványa csak a fiatalokat szólítja meg. A divatcégek minden évszakban újabb és újabb kollekciókkal bombáznak bennünket… még a szemüveg kereteknek is trendje van. Hány lakberendezési magazin ígér harmóniát nekünk, ha szépen rendezzük be a szobánkat, vagy az irodánkat. Karácsonykor sem mindegy, hogy a tavalyi díszekkel, vagy a legújabb trend szerint díszítjük fel otthonunkat. A szőnyegeknek, az autóknak, de még a virág kaspóknak… is divatja van már. De persze vannak klasszikus örök darabok, amelyek áruknál fogva soha sem mennek ki a divatból. Egy antik ékszer, egy klasszikus svájci óra, még az unokáknak is értéket fog jelenteni.
Nem tudjuk magunkat kivonni korunk gondolkodásának a hatása alól mi sem. Én magam is kipróbáltam egy férfi borbélyt, hogy rendbe tegye az arcszőrömet. Ezernyi krém, és az igényes férfiak kifogyhatatlan kelléktára várt rám és a pénztárcámra, hogy megszerezzem a tökéletesen férfias és magabiztos megjelenést. Az üzlet tulajdonosa is késznek állt és elmondta hitvallását a mellettem lévő fodrászszékben, hogy egy igényes férfi kétnaponta vágat hajat. Jó, hogy ha tudunk mosolyogni az eddigieken, de ha őszinték vagyunk: akkor kimondhatjuk, hogy nem is olyan idegen istenség számunkra a szépség bálványa.
De milyen árat fizetünk a szépségért? Idén 30 éve lett öngyilkos az első magyar szépségkirálynő, akinek szobrát egy szűk közönség pár napig októberben meg is nézhette. Mi történik, ha nem adja meg a szépség azt, amit remélünk? Ha nem menti meg az életünket? Mi történik akkor, ha már a krémek ellenére elillan a bőrünk feszessége, oda lesz a dús hajunk, az izmok megfáradnak, a kocka hasból pocak lesz az ülő munka miatt, és ha a festett hajszálak alja ismét ősz lesz pár hét múlva? „Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele.” – mondja Ézsaiás próféta. (Ézs 40,6-7) És aki pedig mindent feláldoz a szépség oltárán, mindent tőle remél, egyszer csak ott fog állni árván, szépség, hatalom és elismerés nélkül megszégyenülve és egyedül.
Eszter, a szépségkirályné
Az előbb felolvasott Eszter könyve is egy szépségversennyel kezdődik. A hatalmas Perzsa Birodalom királya Ahasvérós király megfosztotta egykori feleségét Vastit a királynéi kegytől és a fővárosba, Súsán városába gyűjtik össze 127 tartomány legszebb szüzeit, hogy királynévé válassza ki egyiküket a király. Történetírók feljegyzik, hogy az Ahasvéróssal beazonosítható Xerxész király hatalmas háremet tartott fenn magának és igen lobbanékony haragú volt. De mit áldoznak fel ezek a fővárosba sereglő vidéki lányok? Egy éven át készítik és szépítik őket, hogy egy éjszaka alatt, amikor átvezetik őket az őrök a király palotájába szépségükkel és szexuális teljesítményükkel belopják magukat a király szívébe. Ha nem feleltek meg, akkor reggel átkísérik őket a másodrangú feleségek palotájába. Ezek után pedig csak akkor mehetnek a király elé, ha hívják őket.
Egy éjszakán kell bizonyítaniuk. Egy év készülődés egy éjszakáért. Mint az izguló első bálozók, akik ezrével érkeznek vidékről, hogy részesei lehessenek az egyetemi életnek, a főváros gazdagságának. Mai világunk „királyai” ugyanígy válogatnak és halmozzák a másodrendű feleségeket… csak éppen szakításnak nevezzük a másnap reggeli csalódásokat. Ha már nem vagy elég jó, elég szép, nem elég a teljesítményed, akkor már csak másodrendű vagy. A szépség bálványa azt ígéri, hogy ha felkészült vagy, ha kellő odaszánással áldoztál a szépségszalonban, vagy az edzőteremben, akkor a tiéd lehet a korona… és másnap reggel mégis másodrendűvé minősülsz. De még ennyi sem elég… mert újra és újra ugyanerre az útra hív a szépség egyre telhetetlenebb bálványa. Mert elhiteti, hogy az volt a hiba előző éjszaka, hogy nem voltál elég szép, nem edzettél eleget… és ugyanarra a hamis útra vezet, hogy amikor végleg elhasznált, mindent elvett tőled, megalázva és üresen dobjon el.
Zavarba vagyunk, hogy mit keres itt a zsidó származású Eszter és az ő unokatestvére Mordokaj? Hogy kerülnek ide, hiszen Perzsia első uralkodója hazaengedte a júdeai foglyokat, amikor elfoglalták Babilóniát? Miért nem ment haza Eszter? Miért maradtak kint? Miért nem részesülnek a jeruzsálemi Istentiszteletben, miért maradnak ott ezen az ördögi szépségversenyen, miért megy hozzá egy pogány férfihez? Mert valamiért megéri nekik kint maradni. Eszternek nincsenek szülei és a külföldi jobb élet reménye elvakítja őt. Jobb kint maradni, akár úgy is, ha az ember nem a maga szakmájában helyezkedik el… de milyen áron? És miért nem érzik már otthon magukat Júdában? Messzire vezet ez a kérdés és fájóan aktuális akkor, amikor ma is sokan hagyják el az országot mai szépreményű Eszterek és Mordokájok.
Eszter viszont a maga szépségével megnyeri a király bizalmát és övé lesz a királynéi korona… a könyvből kiderül, hogy Eszter megkoronázása után egy második háremválogatót is tart Ahasvérós király… és úgy tűnik, hogy hiába Eszteré Vasti egykori koronája, ő is csak hívásra léphet a király elé. Egyszerre királyné és egyszerre másodrendű feleség. Eközben az agági Hámán a zsidók kiirtásán mesterkedik és ennek a híre valamit felébreszt Eszterben és Mordokajban. Mordokaj levelet küld Eszternek, hogy járjon közben a királynál az egész birodalomban szétszórtan és Júdában élő zsidóság érdekében, de Esztert már 30 napja nem hívatta király. Mordokaj feltehetően visszaemlékezik arra, hogy mit ígért Isten Ábrahámnak: hogy általa nyer áldást, a föld minden népe… így ha Eszter nem is venné ki a részét a zsidóság megmentésében, Isten akkor is gondoskodni fog valamilyen módon arról, hogy ígérete megvalósulhasson. Eszter pedig a maga menthetetlenségét felismerve meghozza a döntését: kész áldozatot vállalva, életét kockáztatva is részt venni Isten történetében. Hiszen a kiválasztott nép tagjaiként egészen másra van hivatásuk. Másról is szólhatna az életük.
Az írásmagyarázók megjegyzik, hogy Eszter könyve nem említi meg Isten nevét. Sőt! Eszterről és Mordokájról nem olvassuk azt, hogy imádkoznának… csak a böjtöt említi róluk a könyv. Miután pedig sikerül elhárítani a zsidók vesztét folytatják a maguk életmódját: Eszter, mint szépségkirályné, Mordokaj, mint a király első embere. Zavarba ejtő, hogy talán éppen ezért egyetlen egyházatya sem írt magyarázatot Eszter könyvéhez, az újszövetség nem idézi és maga Luther is legszívesebben kihagyná a bibliai kánonból… mert nem példa értékű sem Eszter, sem Mordokaj. Lehetnének olyan hitvallók, mint Dániel és barátaik voltak, akik nem a maguk bőrét mentették, hanem Istent tartották egyedüli királynak és neki szolgáltak. Mégis: Isten az, aki cselekszik Eszteren és Mordokajon keresztül. Ő gondoskodik ígéreteiről és Ő hívja meg a mai Esztereket és Mordokajokat is, hogy teljes egészében Őróla szóljon az életük.
Bennünket is kérdez ez az ige: neked miről szól az életed? Nem egy múlandó bálvány előtt hajtasz fejet, ami ma még virul… de holnapra elszárad. Nem a szépség fényes, de hamis bálványa vakít el? Arról szól az életed, hogy újra és újra ugyanazon a hamis úton szeretnél megbecsülést és szeretetet kapni? És ez nemcsak a fiatalok, az egyetemisták, vagy a külföldön boldogulást keresők kérdése, hanem a miénk is: arról az Istenről szól az életem, akinek a szeretete még az életnél is jobb, vagy hamis bálványok előtt hajlongok elveszetten?
Az örömhír szépsége
Egyedül az evangélium az, ami megszabadít bennünket a hamis bálványok láncaitól. Ahogyan szintén Ézsaiás próféta mondja: „Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad.” (Ézs 40,8) Van olyan Isten, aki nem múlandó szépséget ad a benne hívőnek, hanem olyat, amit sem a bűn és sem a halál nem ronthat le. Erre emlékezteti Péter apostol is az asszonyokat, hogy ne a külső díszek legyenek az ékességük: ne a hajfonogatás, arany ékszerek felrakása, vagy különféle ruhák felöltése. Péter a ma is dübörgő szépségipar három fő területét említi: a kozmetikát (azaz fodrászatot), az ékszereket és a ruha ipart. Ehelyett „a szív elrejtett emberének szelídségének és csendességének el nem múló dísze” legyen az ő ékességük, mert „ez értékes az Isten előtt”.
De Péter itt nem a belső tulajdonságok értékét emeli ki, vagy lelki erényeket, amelyekre, ha törekszünk és nem a fényűzés határoz meg bennünket, akkor Istennek máris kedvesek lettünk. Nem lelki erényeket említ, amelyek eleve bennünk vannak és csak csiszolgatnunk kell őket. Nem az emberi lelki értékekről beszél Péter, hanem a Szentlélek gyümölcseit. A szelídség akkor tölti el a szívünket, ha egy bizonyos nagybetűs „Ember” rejtőzik el benne. Ez az „Ember” ezt mondta: „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.” (Mt 11,29) Akkor miénk a múlhatatlan szépség, ha szívünk elrejtett embere Jézus Krisztus.
Az Ő alázata és szelídsége el nem múló szépséggel ragyog át a benne hívők életén. Ez pedig nemcsak az asszonyokra igaz, hanem a férfiakra is. Péter ezért írja azt levelében mind a szolgáknak, mind az asszonyoknak, mind a férfiaknak és minden üldözöttnek, hogy a szelídséggel tűrt szenvedés az, ami meggyőzheti a maguk környezetét és családját Jézus Krisztusról. Mert azt fogják látni a szolgákon, a nőkön, a férfiakon, hogy ragyognak: szépek, mert Isten szeretete tölti be a szívüket. Nem kívülről lehetünk szépek és vonzók, hanem belülről: de szépségünk és szelídségünk valódi forrás nem belőlünk fakad, hanem Jézusból. Egy dalszöveg Túrmezei Erzsébet fordításában így fogalmazza ezt meg:
Jézus, te égi szép, tündöklő fényű név,
Legszentebb itt alant a föld színén!
Benned van irgalom,
Terólad zeng dalom,
Erőd magasztalom,
Ragyogj felém!
Gondoljatok arra, hogy hogyan ragyog egy frissen megtért keresztény testvérünk élete! Kivirul az arca, mert szeretve érzi magát. Végre olyan Valaki szereti, akinek hűsége nem múlandó, aki nem a külsőre néz, hanem kész volt az életét feláldozni érte. Jézus szeretete ragyog át az ő életén… ez pedig nem csak a frissen megtértek kiváltsága, hanem mindenkié, aki elfordul bálványaitól és Jézus előtt hajt térdet.
Jézusban van az a szépség, ami nem múlandó, ami nem csap be, ami nem használ ki! Az Ő engedelmességéből fakad ez a szelídség és szépség. Ézsaiás sem külső szépségéről írt, hanem a szeretetéből fakadó áldozatának gyönyörűségéről: „Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfija, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele. Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.” (Ézs 53,2-5)
Jézusban láthatod azt a szépséget, ami magában hordozza a jóságot és az igazságot is. Egyedül benne kapcsolódik egybe elválaszthatatlanul és egymás csorbítása nélkül a görögök által is felismert három eszmény. Isten kegyelme pedig nem hagy bennünket úgy, kifosztottan, megalázva és megszégyenítve, ahogyan a szépség hazug bálványa másodrangúnak titulált, hanem felöltöztet. Isten jósága és igazsága bennünket is széppé tesz. Isten felfoghatatlanul gyönyörű szeretete a legszebb ruhába öltöztet, a legdrágább kincset adja nekünk. Emlékezzetek, hogy a tékozló fiúra mit ad rá az apja, amikor meglátja a mező határán? Így szól: „Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá és húzzatok gyűrűt az ujjára, és sarut a lábára… mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” (Lk 15,22,24) Örök életre szóló szépséget kaphatunk mi is Tőle!
Nem kell neked sem a másodrendűségben élned, mint akit kidobtak, levetettek, elküldtek! Az Ő haláláért téged is olyan ruha és olyan ékszer vár, ami nem múlandó, hanem maradandó! Az Ő hűsége köpenyként borítja be és fedi el a te bűneidet is! Az Ő szelídsége a te szíveden keresztül is átragyoghat! Hadd éljen Ő tebenned! Hadd legyen Ő a szíved rejtett embere, akitől szelídséget és alázatot tanulhatsz! Gyere Őhozzá, ha megcsalta a szívedet a szépség bálványa! Hadd ragyogja be a te életedet is az Ő szelídsége, hogy azt az életed éljed, amiért Ő az életével fizetett! Ámen!
Szentendre, 2018.11.11.
Koncz Hunor Attila
