Lekció: Ézs 55
Textus: Mk 4:26-29
Miért szeretünk rejtvényt fejteni – hogy 100 kérdés után meglegyen az a bizonyos mondat? Miért szeretjük a detektív történeteket – hogy csak a legvégén derüljön ki, ki a tettes?
Miért szeretjük az olyan meccseket, amik fordulatosak, és a legvégéig izgulhatunk, hogy győz-e a mi csapatunk?
Furcsa választ hadd adjak: pont azért, amiért szeretjük a példázatokat! Pofon egyszerűek, magyarázat nélkül is érthetőek, se diploma nem kell hozzá, se élettapasztalat- és mégis van bennük valami titokzatosság, feloldhatatlan rejtély, izgalom- meg nem szűnő kutatásra indít. Például az egyik könyv, amit kezembe vettem készüléshez, ami csak a példázatokról szól: több, mint 1500 oldal… magyarázat arról, amit bárki elsőre is megért.
Ez a mostani is, a magától növő vetés, olyan átlátszó, mint a víz, és épp úgy folyik is ki a kezünkből: mindent értünk és mégis nehéz megmarkolni, hogy miről is szól, miért is mondja ezt Jézus. Segít, ha látjuk azt az utat, pályát, amin haladnak: a startvonal a tanítványok elhívása, a cél, a kiküldése- e kettő között látjuk Jézust és a tanítványait. A startpisztoly eldördült, meghívta őket és mennek vele- Jézus tudja, hol a cél: hogy kettesével maguk menjenek, és amit tőle láttak azt tovább adják, éljék maguktól is. Ami történik: jelek és tanítás. Jézus felkészíti őket, hogy értsék, tudják, mire van szükségük, hogy alkalmasak legyenek Isten országát hirdetni, munkálni.
És mindez nekünk is épp annyira fontos: mire van nekünk szükségünk, akik Isten Országát szeretnénk megérteni? Ezt a különös fogalmat- amivel a Biblia leírja, hogy hogyan érvényesül Isten uralma ebben a világban. Ellentétpárral tudjuk csak leírni: Már itt van, de még nincs itt. Valóságos, de eljövendő. Nyilvánvaló Isten uralma- és mégis rejtett. Felmutatható de nem kimutatható.
A példázat egy újabb segítség: részesei vagyunk, de nélkülünk megy végbe – vetünk és aratunk- de a lényeg akkor történik miközben alszunk. Sokféle címet adtak már ennek, aszerint, hogy mit akartak kiemelni: pl. A türelmes szántó-vető. Jó az, ami a mi kiadásunkban szerepel- magától növő vetés. Mert a szöveg valóban azt emeli ki, hogy a vetés feltartóztathatatlanul növekszik- görögül szó szerint: automatikusan. Két oldalát szeretném ma ennek megmutatni: a negatívat: nem általunk valósul meg Isten uralma; és a pozitívat: Isten uralkodik, megtörténik, amit akar.
A negatív oldal kijózanít, felébreszt, helyre tesz: nem mi csináljuk meg Isten országát, nem rajtunk múlik az! Persze hogy az álmokról van szó, amiket dédelgetünk, amik célt, reményt adnak, amik menedékül szolgálnak. A tanítványoknak ez a politikai szabadság; minden gonoszság eltűnése; az igazság kibomlása, mint a hajnal hasadása – amikor felkel a nap és elönti a fény a világot… és mindezt rávetítik Jézusra, ezért személyes érvényesülés is: jókor jó helyen lenni. Mind tenni akarnak, részesei lenni… – aztán kishitűen megtorpannak, szembesülve a szenvedéssel elfutnak, félnek és menekülnek, nem álmodnak, csak kis életüket mentik. Jézus készíti őket, tanítja: Ébredj- pontosabban aludj nyugodtan- nem te hozod el Isten országát, az magától megtörténik; részese vagy de mégsem rajtad múlik.
Testvérem, te miről álmodsz? Mi az, amihez még Isten segítségét is kéred annyira fontos? Gyereked sorsa, felvételije, sikere? Anyagi biztonságod? Tested egészsége? Családod épsége? – mi az, ami célt ad, ami hajt, vagy ami reménységet és vigaszt jelent a nehézségekben, a kudarcokban, a veszteségekben, gyászban? Jézus hívja, gyűjti uralma alá, országába az embert- kiválaszt, és felkészít, tanít és vezet- Igen: minden jó álmunkra, igazán fontos vágyunkra Isten országa, uralma a válasz- mert benne minden helyre áll, benne minden teljes, nincs hiány, fenyegetettség és veszély. Ébredj, hogy nyugodtan aludj! Nem rajtad múlik! Ő véghez viszi azt! Ne félj, bízz benne- merj aludni. Az idő Istennek dolgozik! Hagyd rá magad Jézusra!
Pozitív értelemben is ki kell mondanunk ezt: Isten munkálkodik, minden az ő terve szerint történik. Amint a vetés, úgy növekszik, jut érvényre Isten országa. Ézsaiás képei ezt hirdetik: az ige, mint az eső elvégzi a maga munkáját, termést hoz, célba ér. Ha a negatív értelem üzenete az, hogy Ébredj, hogy nyugodtan aludj-azaz: Bízd rá magad!, akkor a pozitív értelem üzenete az, hogy: Értékelj mindent át ennek fényében- térj meg a hiábavalóságból! (Ézs55:1-2.6-7).
Mit jelent ez: Elengedni álmainkat, vágyainkat, amik célt, reményt adnak? Lemondani róluk? Nem, átadni Jézusnak és engedni, hogy felülírja – hogy bennünk növekedjen Isten országa! Az álmaink össze vannak kötve emlékeinkkel. A zsidóság Babilóniában csak sír és gyászol- de az ige felszabadít arra, hogy a könnycsepp helyett az esőt lásd- abból életet támaszt az Úr. Az idő Istené- visszafelé is. Micsoda lehetőség: megbocsátani és bocsánatot nyerni. Nem elfeledni az igazságot, hanem Jézusért megigazulni, felszabadulni. Hiszed, hogy Isten uralkodik? Térj meg- add át neki egészen magad (bűneid, veszteségeid, hitetlenséged, aktivizmusod) -aztán menj aludni- mert ő cselekszik, magától. Isten országa nem csak kívüled, de benned is történik – s te leszel ennek tanúja, küldötte, helye, eszköze – mint Dávid Ézsaiás próféciája szerint, mint a Tanítványok az evangélium tanúsága szerint! Ébredj, és nyugodtan alhatsz -mert az idő Istennek dolgozik!
Szentendre, 2020.02.23.
Harmathy András
